KKV politika

Szerző: Hétfa Elemző Központ

Kutatás címe: KKV politika

A kutatás ideje: 2011.

Összefoglaló: A tanulmány a magyar vállalkozáspolitika lehetséges fókuszait vizsgálja a vállalkozók viselkedésének és elvárásainak tükrében. A kutatás hátterében a vonatkozó szakirodalom és hazai empirikus irodalom feltárásán túl egy 300 fős személyes vállalkozói lekérdezés állt, amely 5–49 főt foglalkoztató vállalkozások tulajdonos-ügyvezetőinek véleményét, tapasztalatát mérte fel hét magyarországi nagyvárosban. A kutatás két témára fókuszált.

A kutatás első részében azt vizsgáltuk, hogy a vállalkozók elvárásai mennyire találkoznak az Új Széchenyi Terv nyomán 2011-tıl megújított magyar vállalkozástámogatási rendszerrel. A vállalkozói elvárásoknak, vélekedések alapján látható, hogy a kormányzati politika változásának iránya találkozott a vállalkozók elvárásaival. A vállalkozók pozitívan ítélik meg a fejlesztéspolitika új irányait. E tekintetben sem területi eltéréseket nem találtunk, sem a korábbi pályázati tapasztalat alapján nem tapasztaltunk jelentős eltéréseket. Az egyes fejlesztéspolitikai eszközök és fejlesztéspolitikai célok támogatottságában, a támogatás erejében az egyes eszközökkel szembeni keresletben azonban már meghatározónak bizonyult a vállalkozó környezete, korábbi fejlesztéspolitikai tapasztalata, illetve érzékelt növekedési kilátásai.

A kutatás második felében azt vizsgáltuk, hogy milyenek a magyar vállalkozók körében az üzletek létrejöttét segítő bizalmi struktúrák. A kutatás a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) növekedési, versenyképességi problémáit új szemszögből vizsgálja meg. Kiindulópontja, hogy a kkv-k sikeressége azon múlik, képesek-e más gazdasági szereplőkkel (beszállítókkal, vevőkkel stb.) együttműködni. Az együttműködési képesség legfőbb feltételének a bizalmat tekinti, és hangsúlyozza, hogy a bizalom megteremtésében kulcsszerepet játszanak az informális és formális társadalmi intézmények (normák, gyakorlatok, játékszabályok). A kérdés fontosságát az Új Széchenyi Terv Vállalkozási Programja is kiemeli azonban a kormányzati politika teendőit nyitva hagyja, ezért e kérdés fontosságát az elméleti fontosságon túl az is adja, hogy feltárjuk, e kérdésben milyen szerepet tölthet be a kormányzati politika, milyen tényezőkre kell odafigyelnie, milyen tényezőkre építhet a jövőben. A kutatás többek között kimutatta, hogy személyes kapcsolatok működtetik a magyar kapitalizmust, de számos jel utal arra, hogy ezek gátjai is a vállalkozások növekedésének, a magyar gazdaság globális integrációjának, ami különös erővel tárul fel a magyar kkv-k multinacionális vállalatokkal fenntartott kapcsolatainak vizsgálata során, ahol úgy tűnik, a multik mintha kívül esnének a magyar gazdaság „bizalmi szféráján”.